GYÖRGYI GÁBOR HONLAPJA

Györgyi Gábor: 2006. augusztus 5: 11. nap: Moosalppass (2048 m), Simplonpass (2005 m) - bringatúra, kerékpártúra
10. nap                                     12. nap

2006. augusztus 5.: 11. nap: Visp - Moosalppass (2048 m) - Visp - Brig - Simplonpass (2005 m) - Brig - Fiesch = 112 km + 3197 m szintemelkedés

         

2006. augusztus 5, szombat - 11.nap
Valóban nem kis zápor volt, ami este kezdődött, hisz még ébredésre sem, csak picit utána állt el. Ahogy megbeszéltük, reggel elváltunk Péterrel. Ő csomaggal a Furka hágón át ment Andermattba, nekem viszont két kis csomagos hágó szerepelt a programban: a 2048m magas Moosalppass és a 2005m magas Simplonpass. Természetesen gyorsabban össze tudtam pakolni, így hamarabb indultam útnak. A sátor maradt, hiszen azt ígértem, hogy vonat segítségével estére én is Andermattba érek.
10 óra tájban (??) indultam útnak, ám előbb máris Vispben kellett menetrendnézésre időt szakítanom: sajnos az átépítés alatt levő pályaudvar miatt minimum 10-15 percbe telt, mire megleltem az információt. A férfi a menetrendi információt egyből ki is nyomtatta; nem volt öröm: Vispből 17:41-kor megy Brigen át Andermattba vonat, utána már nem. Volt kétségem felőle, hogy valami módon utána nem lehetne-e átjutni; végszükség esetére azért bíztam abban is. A hőmérő 16 fokot mutatott.
Egyből Visp közepén indult el a Moosalppass útja, emelkedője: fel a völgy fölötti / melletti hegyoldalra! Erről a hágóútról sem volt szintdiagramom, viszont egy talán vispi rajzolt légiképen jól láttam, merre tekereg az út, azon követtem haladásom.
Az első pár hajtűkanyarból még leláttam Vispre, ám utána már DNY irányban vezetett a kb. 9%-os emelkedő. Meredek volt végig! A felhőzet imitt-amott szakadozott; úgy tűnt javul az idő; néhol kis foltban kék ég is látszott. A többnyire zárt erdő direkt jól jött, mert emiatt sem álltam meg útközben; Péter stílusában hosszan minimális megállással hajtottam; élveztem. Igaz ehhez kellett az, hogy a fák hosszan csak sejtessék a kilátást. Viszont vártam, hogy valahol megtudjam, milyen magasan járok, illetve mikor fordul utam délnek, Bürchen, azon túl pedig a Moosalppass felé. Kb. 10 km után értem a napsütötte, zászlókkal díszített csodás kanyarba, ahol végre az útjelzőtábla nem csak a hegyoldali falvakat, hanem végre Moosalp-ot is jelölte. A videófelvételen is jól hallhatóan nagyon elkapott a lelkesedés: nyugat felé több helyen kék volt az ég, a Nap már rám is sütött, befelé, a hegyek (azaz dél) felé szép üde zöld legelős, itt-ott fás volt a táj és a hegyek is egész kerekdedek; tetejük persze - a hideg miatt - felhőben, körülötte viszont szép kék ég. A völgyre is szépen le lehetett látni, szemben viszont kb. 1500m magasan felhők szálltak a hegy derekánál. Fentről olyan volt, mint egy terepasztal. A lelkesedés annyira hatott rám, hogy ki is mondtam: jobban érdekel a szépség, mint a sietség! Utam hamarosan Bürchenbe ért és még meredekebb lett; eddig tán még 12 km/ó-val hajtottam, ám a házak között már 10 km/ó alatt. A falu felett, egy kis vendéglőnél (kb. 1600-1650m magasságban) az út elágazott és a folytatás, már keskenyebb aszfalton haladt tovább: az utat sorompóval le is lehetett zárni. Hangulatos volt a csendes, hatalmas, suhogó fenyők között hajtani: csak a természet voltunk és én. Kb. 1800m táján ritkult néha, akadtak tisztások, így kilátás is: lenyűgöző volt. A falu felett a táj már annyira lenyűgözött, hogy nem törődtem a lent még akart sietéssel: nem érdekelt, hogy 13 órára vissza is érjek Vispbe; emlékeztettem magam: Oberwaldból 21 órakor megy az utolsó vonat Andermatt felé, azaz csak Oberwaldig kell eljutni.
Szemben, velem egy magasságban a felhők közt hómezők is látszottak már; a kilátásba díszítésképp 1-1 fenyő lógott bele; a völgy is csodás volt, noha felerészt felhők takarták. A panorámahelyen legalább 5 percet eltöltöttem. Talán másfél kilométerrel fentebb egy-két házikónál felértem a hágófennsíkra. A hágó előtt 200méterrel is megálltam, mert újfent csodálatos volt: a kis fenyőkkel díszített bucka mögött felhőfoszlányok közt havasok emelkedtek.
A hágón (13:00-20), ahol talán 2-3 vendéglő, meg egy istálló állt, hátrafelé a beszűkülő hegy, előre pedig a teljes felhőzet miatt nem lehetett semmit sem látni. Hágótábla sem volt, csupán irányjelző tábla, leginkább turistautaknak; azon állt: Moosalp 2048 m. Viszont földrajzilag valóban hágó volt!
Kilátás híján pár fotót és egy videósnittet készítettem csupán, aztán jöhetett a lejtő. Gurulhattam volna előrefelé is, ám mivel a völgybe érve ott még arra Vispbe 8 km lejtős, de hajtás várt volna, gyorsabb volt ugyanarra gurulni, mint feljöttem. A lejtőn fél óra alatt leértem a kisvárosba, érdekessége a bürcheni picit hibás út volt, ami 1-2-szer úgy megdobta fékezés közben a bringám, hogy megijedtem. Nem sokon múlt a bukás.
A kempingben (14:00) ripsz-ropsz sátrat bontottam, majd siettem tovább a mindössze 9 km-re fekvő Brigbe, a Simplon hágó tövéhez. Brig felé tanakodtam rajta, hogy hol helyezhetném majd el a cuccokat, hogy gyorsabban a hágóra érhessen, végül szerencsém is volt: a központtól alig elindulva a hágó felé, egy tábla által jelzett kempingben a tulaj megengedte, hogy ott hagyjam a cuccokat (15:45). Rendes volt, még a garázst is kinyitotta, oda tettem be 24kg-os cuccomból kb. 20kg-nyit. Legkésőbb fél 7-re ígértem vissza magam. Úgy számoltam, hogy a 22km kb. 1 és 3 óra alatt meglesz, max. fél óra alatt meg visszagurulok.
Ahogy egy netes útleírás ajánlotta, éppen a régi hágóúton kezdtem meg a kaptatót; míg a kocsiforgalom természetesen az új autóúton haladt. Az én utam persze jóval meredekebb volt, így kilométerről kilométerre csökkent a két út közti szintkülönbség. Tudtam is, hogy kb. féltávnál becsatlakozom majd. Az út már a házak közt is 10% meredek lehetett, az utolsó házaktól klasszul rá lehetett látni a kilométer hosszan lábakon vezetett, így a levegőben haladó autóútra; "-Ez a svájci útépítés!" Az utolsó házaknál - az egész kellemes időben rövid bringanadrágra vetkőztem: hm… utoljára 3 napja tekertünk rövidben. Briget elhagyva az úton már szinte autókkal sem találkoztam; mintha erdészeti út lett volna: nyugalom, csönd, a természet közelsége….és néha szép kilátás a jobboldali hegyre, illetve vissza a völgyre, vagy a hátsó hegysorra, ahol időközben eső is esett. Az autókat egyre közelebbről hallottam. Percekig én is kaptam egy kis esőpermetet, de szerencsére a túloldali eső a helyén maradt. A völgyön végignézve - bár részben felhők fedték - még a Moosalp hegyét is lehetett látni. Brigre lenézve, videómmal még egy kék úszómedencére is rá tudtam közelíteni. Jópofa volt benézni fentről a város életébe.
8 km 8-10%-os meredekség után, kb. 1200-1300m-en csatlakozott utam a lankásabb főútba, ahol hamar egy oldalsó völgybe fordultam. A sokkal enyhébben emelkedő úton már 15 km/ó felett tudtam haladni, míg előtte csupán 9 km/ó-val. Az útkanyar után egy komly viadukt és ismertetőtábla tűnt fel. Közelebbről jól megnézve egyik irányba jártak rajta autók, odafelé még egy régi kerülőúton kellett hajtani. A viadukt 100-200méterrel vezetett át a völgy fölött; előtte is utána jól megnéztem közelről.
Az autóút kellemes erdőben vezetett, meredeksége is "ízlett", később ráadásul alagutak, "galériák" tették még érdekesebbé; ott már vissza kevésbé, inkább a hágó környékére és a szomszéd hegyre lehetett látni. A galériás, félalagutas út 2-3 km-n át is mintha a hegy oldalára lett volna ragasztva. Élvezettel haladtam, közben egy dalt dúdoltam magamban. Az utolsó kilométereken már számolgattam, hogy a megpillantott hágóra kb. 6 perc múlva, azaz 18:30-ra felérek, ám mintha húzták volna előlem a célt. Talán kevesebbnek "mértem" a végig látható galériás, illetve anélküli, szép ívű szakaszt. Csodásan ért fel a hágóút; a tetőn örömmel élveztem a melegítő napsugarakat.
Hát még de szép lett volna tisztább időben, hiszen a hágó mögött részben látszott csak egy magas, havas hegy: a 4010m magas Lagginhorn és a 4023m magas Weissmies. Újabb megállás, filmezés miatt végül 18:38-ra értem a hágóra, amit 12 perc múlva már el is hagytam. Az autóútnak köszönhetően a lejtőn alig kellett fékeznem; hosszan 50-60 km/ó-val suhantam. A lejtőt a viadukt tette érdekessé, hiszen nem emlékszem, hogy bringával jártam volna ilyen komoly viadukton. Picit féltem, mert nem szeretem a mélységet és bringán ülve fejem magasabban van, mint autóban, így többet láthatok, ám nem volt gondom; igaz oldalra nem nagyon pillantgattam. Az utolsó, kis forgalmú szakasz érdekessége a meredekség melletti szlalomozás volt; 2 km-n át egyfolytában tekergett.
1 8-ra értem le a kempingbe, majd gyors felcuccolás után 3 8-ra a pályaudvarra. Hiába. Vonat már nem, csak busz járt Oberwald felé; bár úgy tűnt, bringát nem szállít. Így jártam. Vacsorázás közben Pétert sms-ben tájékoztattam a helyzetről: "-A 2 hágó szép volt, vonat nincs, busz hiába. Tekerek, reggel f10-kor vonatra szállok Oberwaldban. Andermattban sátrat állítok ideiglenesen, aztán indulhatunk a Sustenre. Szállásod felét fizetem."
A két hágóút után remélt jóleső utazás helyett még este is tekerhettem. Hajtanom is kellett minél többet, hogy másnap jusson idő a Sustenpassra. A tekerés sík, illetve lankásan vezető kilométerekkel kezdődött, sőt szinte szürkületig jól haladhattam. Beszűkült, kilátás mentes, unalmas völgyben hajtottam, néha akadtak csak falvak, egyre sötétebb lett; az autók már lámpákkal közlekedtek. Nem volt öröm a kései kerekezés, de a másnap miatt minél tovább akartam eljutni. A patakmenti gyors kilométerek után meglepett és alaposan küzdelemre késztetett egy váratlan, több kilométeres meredek emelkedő.
A tetőn értem Laxba, ahol valami tömegrendezvény miatt nagy élet volt; szerencsére egy kilométerrel később, Fieschnél (1050 m) tábla jelezte a kempinget (22 óra). A település egyik hőmérője 12 fokot mutatott. Az eddigiek is megfeleltek, de ez egy szuper, minden igényt kielégítő kemping volt: a mosdóban zene szólt, elegáns márvány mosdókagylók voltak, tisztaság, igényes volt az étterem, stb. Sátorállítás, majd odabent elfogyasztott másodvacsora után 11 óra után jutottam el a zuhanyhoz. Annyira jól esett a forró víz, hogy alig akartam kijönni.
A sötétben szakadozott, tisztuló felhőzet alatt aludtam el - egyedül! Péter vajon hol alszik ? Furcsa volt!

Adatok: indítás : Moosalp emelk leág Visp-ban
Egga, 1650 m TM: 1:22:00 DST: 11,78 SAV: 8,5 AVS: 8,5
Moosalp, 2048 m (13:00-20) TM: 1:58:53 DST: 17,04 SAV: 8,55 AVS: 8,5
Visp (14:00) TM: 2:29:40 DST: 34,17 SAV: 33,4 AVS: 13,7
Sebességmérő nullázás Brig, Simplonpass kezdeténél
Simplonpass, 2005 m (18:38-50) TM: 2:05:20 DST: 21,56 SAV: 10,2 AVS: 10,2
Brig TM: 2:31:47 DST: 40,55 SAV: 43,1 AVS: 16,0
Fiesch (22:00) TM: 4:06:45 DST: 64,41 SAV: 15,1 AVS: 15,6 TR/D: 112 MXS: 62 ODO: 106109,8

Szintemelkedés:
- Moosalppass 2048 - 651 = 1397 m
- Visp - Brig 30 m
- Simplonpass 2005 - 680 = 1325 m
- Fieschig = 1130 -680 + 30 = 480 m
ÖSSZESEN: 3232 m

Költség:
- Brig, kempingben apróság, süti: kb. 4 SFR
- Brig, vasútállomáson vásárlás: alma, banán, csoki, tejberizs kb. 8 SFR
ÖSSZESEN: KB. 12 SFR

10. nap                                     12. nap