A Magyar gazdaság 1998 - 2006
GÁBOR GYÖRGYI
Magyarország az euro bevezetése felé (?) - 1998-2006 időszak alatt
Linkek

 

 

 

Szerzői jogok!

Hágóim bemutatása
(1994-2004)

MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BRINGÁS LINKEK azok tartalmával együtt


TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető
2. Az euro rövid története
3. Az euro bevezetésének feltételei
4. Magyarország útja az euro bevezetéséig

Bevezető A magyar gazdaságpolitikát évek óta meghatározza az euro majdani bevezetése. Részben azért, mert ez kötelező is az EU tagországok számára, részben pedig azért mert gazdasági előnyökkel is jár. Egy kis ország, mint Magyarország esetében, mely külkereskedelmének nagy részét az EU országaival folytatja, különösképp célszerű valutáját a többi ország valutájára váltani, ezzel is kockázatokat, költségeket csökkentve.
A következőkben a magyar eurobevezetés esélyeit a múlt és jövő, többi tagországhoz viszonyított elemzésével mutatom be.


Az euro rövid története Az euro először 1999. január 1-én került "használatba", ám ekkor még csak számlapénzként: Csekkek, átutalások, elektronikus fizetések formájában). Készpénzként 2002 január 1-től van forgalomban. Jelenleg az EU 12 országában lehet euroval fizetni, 2007-ben Szlovénia let a tizenharmadik. A 10 új úniós tagország (köztük az előbb említett Szlovénia) várhatóan 2007-2014 között lesz képes az eurot bevezetni.

Ahhoz, hogy egy európai úniós tagállam bevezethese az eurót, szigorú követelményeknek kell megfelelnie. Az alábbi gazdasági követelményeket a Maastrichti szerződés rögzíti:
- Árstabilitás: az infláció max. 1,5%-kal lehet magasabb az Európai Unió három legalacsonyabb inflációjú ország infláció-átlagánál.
- Költségvetési fegyelem: a GDP arányos államháztartási hiánya max. 3% lehet.
- Államadósság: a GDP_hez viszonyított államadósság max. 60% lehet, vagy ha túllépi, akkor csökkenő tendenciát kell mutatnia.
- Kamatkonvergencia: a hosszútávú állampapír kamatlába max. 2%-kal lehet magasabb a három legmagasabb inflációjú ország kamatátlagánál.
- Árfolyam stabilitás: a nemzeti valuta nem léphet ki az ERM-II árfolyamrendszerben meghatározott sávból.

Az euró bevezetésének egyik legfőbb előnye az ún. növekedési hatás, mely szerint a megkövetelt szigorú költségvetési- és monetáris politika a korábbinál nagyobb GDP növekedést okoz (0,6-1%). Az euro bevezetése, az euro kamatláb átvételével természetesen olcsóbb hiteleket, így több beruházást jelent, emellett pozitívan hat a külkereskedelemre is, hiszen a csökkenő átváltási költség élénkíti az eurozóna-országok egymás közötti kereskedelmét. A nemzeti valuta eurora történő leváltásának hátrányai az önálló monetáris- és árfolyam politika feladása, valamint a pénzkibocsátásból származó jövedelem elvesztése.
A Maastrichti kritériumok értékelése
Az Európa Unió euró bevezetni szándékozó országai minden évben konvergencia-programot nyújtanak be az Únió részére. A konvergenciaprogram a következő 3-5 évre előirányzott gazdaságpolitikát és az azáltal elérendő célok gazdasági mutatókban levetített hatását mutatja be. Az Únió a konvergenciaprogramokon át tudja követni az ország által megtett, euro bevezetéséhez vezető gazdaságpolitikai lépéseket.
A folytatásban a négy számszerűsíthető konvergencia kritérium értékeinek változását követem végig a többi 2004-ben csatlakozott EU tagország mutatóihoz viszonyítva, hiszen egy mutató többet mond, ha nem önmagában, hanem megfelelő viszonyítási rendszerben vizsgáljuk.
1. Árstabilitás:
Az alábbi táblázat a 2004 május 1-én csatlakozott 10 ország inflációs mutatóit és a konvergenciaprogramjaikban előrejelzett értékeket mutatja.

 

Az ábráról az olvasható le, hogy míg a Magyarországon kívüli 9 ország átlaga 2002-ben elérte a referenciaszintet, majd a tervek szerint végérvényesen 2006-ban kerül(t) e szint alá. Magyarország inflációja 1999-ben még 8%-kal halada meg a referenciaértéket, ez 2002-re 2-3%-os különbözetre csökkent, amely azt követően hullámzó tendenciát mutat. A megszorításokat követő infláció felpörgés 2008-ra csökkenhet vissza a referenciaszintre.
2. Költségvetési fegyelem
(Magyarország és Lengyelország esetében figyelembe kellett venni, hogy 2008-tól már nincs mód a nyugdíjreform hiányszökkentő elszámolási módját alkalmazni.)

A Magyarországon kívüli 9 frissen csatlakozott ország államháztartási hiány átlaga az ábra szerint 2004-re "ért" a referenciaértéken belül, csökkent a GDP 3%-a alá. Egyedi eseteket nézve, látszik, hogy Észtország, Lettország és Szlovénia már 1999-2001 óta teljesíteni tudják az államháztartási hiány GDP 3%-án belül tartását, Magyarországnak ez az eurostat adatai szerint csak 2000-ben sikerült, igaz 2001-ben is csupán 3,4%-on állt a mutató. Hazánkban 2002 óta egyik évben sem sikerül tartani a költségvetési törvényben rögzített hiányt, sőt 2005 után 2006-ban is hazánké lesz az EU legnagyobb államháztartási hiánya. A szeptemberben elküldött konvergencia-program szerint a hiány 2009-re közelíti majd meg a referenciaszintet, igaz még akkor is meghaladja a 3%-ot. Ez, illetve az ezzel összefüggő, államadósságra vonatkozó kritérium a két legkritikusabb feltétel, amely késlelteti az euro magyarországi bevezetését.
3. Államadósság
(Magyarország és Lengyelország esetében figyelembe kellett venni, hogy 2008-tól már nincs mód a nyugdíjreform hiányszökkentő elszámolási módját alkalmazni.)
A GDP arányos bruttó államadósság a 9 csatlakozó ország átlagát tekintve 2004-ig enyhe emelekdést mutat, azóta pedig enyhe csökkenés tapasztalható, illetve a konvergencia-programokban ez szerepel. Magyarország bruttó adósságállománya 1999-et követően tudott az ország GDP-jének 60%-a alá kerülni, ám 2006-tól már ezt a kritériumot sem sikerül teljesíteni. Az elmúlt években a költségvetési hiány GDP arányos százaléka rendre meghaladta a GDP növekedés ütemét, a fizetési mérleg is évek óta negatívummal zár, mindez hozzájárult az államadósság 2002-től történő növekedéséhez. Ha sikerül teljesíteni a koncergenciaprogramban lefektetett gazdaságpolitikát, Magyarország 2009-ben csak amiatt teljesítheti ezt a Maastrichti kritériumot, mert ha nem is sikerül 60% alá csökkenteni az értékét, de a mutató csökkenő tendenciába kezd.
4. Kamatkonvergencia
A hosszú lejáratú állampapírok hozama csak a konvergenciaprogramokban csak a külső feltételek között szerepel, értéke a piacon alakul ki, a gazdaságpolitika következményeként. Az eurostat adatai szerit nem is minden országban van / volt rá érték az elmúlt évtizedben; talán nem működött hosszú lejáratú állampapírpiac, ezek adatait mutatja a következő grafikon.
A megelőző 3 kritériumhoz hasonlóan, 2002-t követően a hosszú lejáratú állampapír-hozam esetében is távolodás történt a referenciaértéktől, miközben a többi csatlakozó ország átlag-értéke a referenciaszinten belül maradt. Magyarország a konvergenciaprogram értékei alapján, az infláció csökkentésével párhuzamosan, valamint a gazdaságpolitikai hitelének visszaszerzését követően 2008-ban érheti el a referenciaértéket.


A négy ábra tapasztalatait célszerű még eggyel kiegészíteni, melyben azt vetjük össze, hogy az évek során melyik ország hány Maastrichti kritériumot teljesített (ábra a következő lapon). A grafikon jól mutatja Magyarország helyzetét a többi országhoz képest; nem véletlen, hogy a 10-ből 7 ország (Cseh-, lengyel- és Magyarország kivételével) már mind ERM rendszer tagok, így valutájukat már az euróhoz kötötték és legjobb esetben két év múlva az eurózóna tagjai lehetnek. A következő években először 2007-ben Szlovéniában fizethetnek mad euroval, majd sorra követi a többi ország, míg Magyarország várhatóan 2012-2014 között lehet az euróövezet tagja.

 

 



GYÖRGYI GÁBOR


Györgyi Gábor