GYÖRGYI GÁBOR HONLAPJA

Györgyi Gábor: 2007. május 26. Graz - Gaberlsattel (1551 m) - Bad St Leonhard
Bevezető                                     2. nap
KOralpe, Weinebene

2007. május 26. 1. nap: Szombathely - VONAT - Graz
BRINGA: Graz - Köflach - Gaberlsattel (1551 m) - Weisskirchen - Bad St leonhad - Kliening = 122,21 km + 1730 m szintemelkedés

         

A szombathelyi kemping faházában 8:15-kor mobilom ébresztett. Nagyjából eleget aludtam, így hosszabb lustálkodás nélkül összecuccoltam, majd már falatozás közben hívott fel Balázs. Mire kitóltam bringám a faházból, oda is autózott. Rövid beszélgetés után őt követve könnyen és gyorsan a szombathelyi vasútállomásra hajtottam. A pénztárnál kiderült, hogy kedvezményes bringás retúr jegy vehető Grazba, ami még úgy is olcsóbb, ha nem is erre jövök vissza: 10+4 (bringás) EUR-nak megfelelően, de persze forintot, 2550+1040 Ft-t fizettem. A kisboltban még reggelire, illetve ebédre valót is vettem, felkészülten vártuk a vonatot. Időközben Balázs megmutatta újonnan vett bringáját; hát mit mondjak, az én picit megpakolt bringámnál (3 napi cuccal, kulacsokkal 23 kg) jóval könnyebb volt, de csupasz bringámnál is. Könnyedén emeltem meg.
A vonat ugyan 10 percet késett, de a kalaúztól hallottak valamelyest megnyugtattak: állítólag ez a vonat megy tovább Fehringből, így nem kell átszállni. A vonat Ausztriából indult, majd Magyarország "meglátogatása" után Szentgotthárdnál ment vissza Ausztriába. Bringáskocsija kulturált, korrekt volt, az üléseket felhajtva állt hely a felakasztható bringáknak, összesen akár 40-nek is juthatott hely. Mivel mindössze 3-4-en voltunk, bringáinkat csak letámasztottuk.
A határt elhagyva a harmadik település volt Fehring, ahol - mint az osztrák kalaúz tájékoztatott, mégis át kellett szállni. Az induláskori 10 perc késésből alig maradt, ám az átszállást egyszerűvé tette, hogy a csatlakozó vonat ugyanazon a peron másik oldalán állt. Az új szerelvény már igazán modern, nagyon klassz volt, az ajtótól balra, a WC környéki tágasabb helyet alakították ki néhány kerékpár számára. Graz felé utazva gondolkodtam még a délutánon: bár sajnáltam, hogy e nap csak fél napom van a friss hegyi levegőn emelkedőket mászni, a tájat élvezni, másfelől azt mondtam: a következő kemény nap előtt éppen elég is lesz ennyi bemelegítésnek. J Örültem, hogy egyedül kezdem a túrát, első nap épp erre vágytam: zavartalanul, máshoz való alkalmazkodásmentesen szellőztethessem ki a fejem, élvezhessem a tájat, pedálozást.
Kényelmesen telt az utazás, csupán a hegytetőn történt 15 perc várakozás nem hiányzott, ennyi késéssel érkeztem meg Grazba. Eredetileg pár percre szívesen begurultam volna a városközpontba, de részben talán a késés miatt is, ezt elhagytam. Estére ki is derült: nagyon jól tettem; kellett az az idő. A pályaudvarról bringaútra, majd nagyon csendes utcákra fordultam és könnyedén értem a város szélére, majd fordultam rá a Lieboch felé tartó főútra. Ennek a szélén vezetett bringaút. Tűző napban hajtottam, fölül így az ujjatlan 100 hágósok klubja mezre váltottam. Kíváncsian figyeltem nemrég vett Polar sebesség- és pulzusmérőm jelzéseit: nem csak pulzusomról, de a magasságról, meredekségről is. Lieboch előtt akadt is pár bucka, 40-60 m szintemelkedésekkel, 8-10% meredekséggel. Kormánytáskámon levő térkép segítségével a liebochi leágazást követően néhány kilométerrel a Kainachtaler radwegre, bringaútra kanyarodtam. Ez az út tulajdonképpen főleg, kis falvacskákat, házcsoportokat összekötő, minimál forgalmú aszfaltúton haladt, de a célnak tökéletesen megfelelt. Megúsztam a nagy forgalmat és legalább jobban nézelődhettem, igaz egy apróbb eltévedés 4-5 percembe került. Amúgy viszont az út bár picit tekergett, nem lehetett sokkal hosszabb, mint a főút. Előretekintve a Gaberl hágó felé eleinte még esősnek tűnt az idő, de csak nyári esőről volt szó. Voitsberg előtt pár kilométer hosszan vizes úton hajtottam, de nem áztam meg. Élveztem a tekergő, kis forgalmú bringautat, amit igazán jól szervezetten vezettek végig; nem voltak igazán lámpás kereszteződések, megállások stb. Voitsbergbe érve végül részben véletlen folytán a főúttat választottam, onnan már csak 3 km volt Köflach. A lankásan emelkedő úton lendületesen, jól haladtam; egymást érték a nagy áruházak. Köflach leginkább ipari, bányavárosnak tűnt, a legbelső városmagon, sétálóutcán kívül a többi nem volt túl szép. Hiába nézelődtem, boltot nem találtam, így már a Gaberlhágóra fordulva nézelődtem tovább. 1 km emelkedő után végül jobbra, vissza a városba fordultam, hogy ott 10 perc tekerés után végre egy Lidl áruházra akadjak. Mivel Ausztriában vasárnap és "most" pünkösd hétfőn sem számíthattam nyitva levő üzletekre, vettem elég zsömlét, sajtot, felvágottat. Végül alig tudtam a csomagjaim tetejére felrögzíteni. A várost elhagyva az út lankásan emelkedve vezetett a hegyek közé, eleinte nem túl szép völgyben (gyár, bánya), ám 5 km után már nem panaszkodhattam. Egy ház előtti padon jött el valamennyi evés ideje. Az emelkedő Krenhof után kezdődött: 4-6-7%-os meredek úton lombos erdőben hajtottam. A komolyabb meredekségek előtt komolyabb étkezésre volt szükség, így Sellában már zsömléket ettem májassal, kolbásszal, sajttal és almával. A megállásra éppen egy régi benzinkútszerűségnél ejtettem meg, amiből mára csak a két aszfaltcsík közi rész maradt meg, mely környékén sokfelé fafaragásokat láthattam. Az épület mellett bokrok által befuttatva egy kapu nyílt a kertbe, amit kb. 20 bájos, néhol vicces fafaragással rendeztek be. Akadtak muzsikusok, papagáj, napocska és persze különböző emberek.
Természetesen a fotózás, videózás itt is kb. 10 percembe került, nem véletlen, hogy miután sms-emből Balázs megtudta, hogy hol járok és a Gaberl után még a Pack sattelen átkelve tervezek este 9-re a szállásra érni, azt üzente: "Csodával határos lenne 9-re a házba érnem!". Talán ez hívta fel igazán a figyelmem az idő alakulására, ugyanakkor mivel nem akartam további néhány fotót, filmezést, a tájra odafigyelést kihagyni, másik útvariáció tűnt jó megoldásnak. Míg a terv szerint a Gaberl után 75 km és minimum 900m szintemelkedés állt volna előttem, ehelyett az új ötlet szerint NY felé gurulva és a csupán 955 m magas Obdacher sattelen átkelve csak 49 km és kb. 430 m szintemelkedés.
Sellát elhagyva kezdődtek a komolyabb meredekségek /6-8, majd 8-9% kilométereken át); élveztem, hogy ezt a sebességmérőmön is látom. Egy hajtűkanyart követően visszairányban 10%-os meredekség következett. Gond nélkül pedáloztam. Vékony hangú madárcsiripelést hallva, az út közepén egy leesett aprócska madárfiókát találva, jobb híján azt az út szélére tettem, bár féltem, ha szülei nem tudják elvinni, ragadozó fogja megenni.
Kb. 2 km múltán az út több hajtűkanyart követően már ismét a völgy felőli oldalon haladt, kilátást is nyújtott: Egyre jobb, kora esti fények között be lehetett látni a völgyet és a szemközti 1400-1800m magas hegygerincet. A hágó melletti gerincen két szélkerék pörgött. A lombos erdőt egyre inkább fenyőfák váltották fel. Annak ellenére, hogy közút volt, örömmel konstatáltam a gyenge forgalmat; motorosokkal is alig találkoztam. 1-2 km-rel fentebbről már korábbi szerpentinutamra is leláttam, ráadásul jóformán az utolsó kilométerem következett.
18:42-re értem a tábla szerint 1551 m magas Gaberl sattelra, ahol az időből adódóan is, éppen hűlni kezdett már a hőmérséklet. Bár a további útvonalat módosítottam, azt gondoltam, hogy ha már itt járok, megnézem, fel lehet-e tekerni a D-re induló, kb. 1700m magasra vezető úton. Hamar kiderült, hogy nem aszfaltos, így fotózás és a hágó, nyargalászó lovakkal együttes megörökítése után 19:00-kor el is hagytam a hágót.
Változatos meredekségű, néhol kilátást nyújtó lejtőn 18 km-t robogtam Weisskirchenig, miközben a lejtőről É felé tekintve tisztán látszott, hogy Leoben felé esik, sőt villámlott is. Előre, Zeltweg felé viszont gyönyörű napfény sütött át laposan a felhők közt. 19:30-kor értem Weisskirchenbe, ahonnan máris Bad St Leonhard, a szállásomtól 4 km-re levő kisváros felé fordultam. Szerencsémre jól tudtam haladni, alig emelkedett az út, fáradtnak sem éreztem magam. Az aszfalt meglepőmód több helyen foltos, javított volt, nem Ausztriához volt méltó A völgy semmi extrát nem nyújtott, több helyütt fatelepeken hajtottam át. Az Obdachen sattel kaptatója igazából talán Obdach előtt kezdett jobban emelkedni, de igazán meredek sehol sem volt. 20:16-kor már a 955m magas hágó lejtőjének vághattam neki. Igyekeztem is, mert szerettem volna 21 órára a szállásra érni.
Ahogy az emelkedő sem mutatott maradandót, a lejtő szintén. Bár a térkép szerint az út áthalad Bad St Leonhardon, mégsem emlékszem, hogy láttam volna a térkép által szépnek mutatott városmagot, sőt inkább valamiféle gyár maradt meg az emlékezetemben, amit nem vártam volna. 20:42-kor fordultam szállásom völgyébe, a klippitztörl-i emelkedőre; erősen sötétedett. Lehetett még látni, de az autók miatt nem ártott volna lámpa - ami nekem nem volt. Elsőt még vettem (az ellopott helyébe), ám a hátsót otthon hagytam, ahogy fényvisszaverős csíkot is a lábamra. Mivel sisakom élénk sárga, a 4 km-es emelkedő sötét részén sok bogár repült fejem környékén. 21 óra tájban érkeztem meg Kleiningbe; bár a szállás házszáma 223 (232?) volt, szerencsére viszonylag az elején ki volt táblázva, igaz a falu sem volt nagy. A háztulajdonossal épp a kertben futottam össze, nem volt gond kései érkezésem.
Megmutatták a szobát, megegyeztünk az 1 8-as reggeliben, majd felcuccoltam. Az este hátralevő része kis Tvnézéssel, vacsival és az időjárásjelentés teletextes és TV-s változatának megnézésével telt: a jó idő szép napot ígért másnapra. 1 12-kor sikerült elaludnom. (Térdemnek semmi baja nem volt)
Adatok: Köflach (15:15) TM: 1:39:00 DST: 37,7 AVS: 22,8
Tekerés után Gaberl hágóút kezdete (15:45) TM: 1:54:00 DST: 42,1 SAV: 17,6 AVS: 22,2
Gaberl sattel (18:42-19:00) TM: 3:43:20 DST: 63,2 SAV: 11,6 AVS: 17,0
Lejtő kezdte TM: 3:47:30 DST: 63,9 SAV: 10,1 AVS: 16,9
Weisskirchen (19:30) TM: 4:17:10 DST: 81,8 SAV: 36,2 AVS: 19,1
Obdacher sattel (20:16) TM: 4:59:20 DST: 96 SAV: 20,2 AVS: 19,2
Leágazás Kleining felé (20:42) TM: 5:23:15 DST: 109,42 SAV: 33,7 AVS: 20,4
Kleining TM: 5:40:13 DST: 113,12 SAV: 13,08 AVS: 19,9 MXS: 66 TR/D: 122,21 ODO: 108519,6

Szintkülönbség: 1730 m

Kcal = 3758 kcal.
Átlagpulzus = 142
Max pulzus: 173 (Gaberl-re)

 

..                                     2. nap