Györgyi Gábor: 2007. Pireneusok kerékpárral, Raid Pyreneen, bringával , bicajtúra , bringatúra , Pyrenees , Tour de France, Cerbere, Montpellier, Perpignan, Lunel
GYÖRGYI GÁBOR
KERÉKPÁRRAL A PIRENEUSOKBAN, RAID PYRENEEN 2007
17. nap: Cerbere Cerbere - VONAT - Perpignan - VONAT - Montpellier, Bringával: Montpellier - Lunel = 38,09 km + 80 m szint
Linkek

 

 

VENDÉGKÖNYV

Szerzői jogok!









MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BRINGÁS LINKEK azok tartalmával együtt


2004 Kerékpárral a
Tour de France alpesi hágóin

2003 Kerékpárral
az Adria mentén Montenegróig

16. nap: RAID 10. nap
Col Garavel, Jau
Col Palomere, Cerbere
                                    18. nap: Bringázás Provance-ban
17. nap - Augusztus 4, szombat Cerbere - VONAT - Perpignan - VONAT - Montpellier,
Bringával: Montpellier - Lunel
E nap végéig összesen: 1822,84 km + 35098 m szintemelkedés

Meleg reggelre, ébredtünk; tipikus vízparti reggeli hangulat volt. Alig nyújtóztunk és ébredtünk fel, a várt tengeri lubickolás vonzott bennünket, így fürdőruhát vettünk és indultunk is a kempingen kívüli sziklák tövébe fürdeni. Jól esett kb. másfél órán át a köveken nézni a hullámzó tengert, fényeket, sirályokat, illetve kicsit lubickolni, úszni a végtelen tengerben. Örömmel fotóztam a hullámokat, fölötte néha sirályokat, a sziklás partot erre-arra, és persze magunkat; mindkettőnket megörökítettük, ahogy "a megérkezés örömével" berohanunk a habokba. Lubickolás után a kövön jól esett csak ülni, nézelődni, magamba szívni a hangulatot, közben a sikeres Raid Pyreneen teljesítésre gondolni és érezni, ahogy a vízcseppek száradnak le rólam. Talán órát se vittünk le magunkkal, így Péter jelezte egy idő után, hogy esetleg felsétálhatnánk, mert érzésre a kinézett, Cerberéből Perpignanba tartó vonat eléréséhez erősen fogyott az időnk. A pontos idő alaposan felpörgetett bennünket: ripsz-ropsz cselekedni kellett; talán 25-30 percünk a kemping elhagyásáig; úgy volt csak esély elérni a vonatot. Ekkor gondolkodás nélkül gyorsan tettük a dolgunkat: mosdottunk le, pakoltunk össze, bontottunk sátrat és siettem fizetni, ám később éreztem át, mennyire jó lett volna legalább egy fél napot a parton tölteni nyugodtan napozással, úszkálással, rohanás nélkül! Sajnos túlzsúfoltam a programot! Bizony a terv is így szólt, hogy esti megérkezés után másnap fél 11 - 11 táján megy vonatunk Perpignanba.
A recepciónál a fizetésre kb. 6-7 percem volt, de amint 3-4 perc is úgy telt el, hogy az előttem levő 2-3 ügyfél sem haladt semmit, kijöttem az irodából és Péterrel együtt távoztunk. Nem volt becsületes dolog (szégyellni való), de el kellett érnünk a vonatot.
A kocsiúton félig-meddig időfutamoztunk; jó tempót diktálva 10 perc alatt Cerberébe értünk, ahol ezúttal odafigyeléssel könnyedén a gyalogos vasúti felüljáróhoz jutottunk. A bringákat ugyan fel kellett cipelnünk, ám végülis összesen 10 perccel a vonat indulása előtt már a pénztárnál álltunk sorban. Perpignanig - kb. 40 km-es távra - két főre (bringa az ilyen vonatokon ingyenes) 14,4 EUR-t fizettünk, azaz fejenként kb. 1800 Ft-ot.
Jegyvétel után még maradt is 4-5 percünk a vonatra felszállni, elhelyezkedni. Már induláskor is voltak rajtunk kívül már kerekesen a kocsiban, ez a helyzet egy-egy állomáson tovább romlott. Az egyik tengerparti üdülőhelyen szörfösök szálltak fel, máshol több bőröndös-táskás utas, így alkalmanként komoly helycseréket kellett végrehajtani, hogy belülről pl. bringások leszállhassanak. A vonaton kedves, szimpatikus kalaúz utazott, nem zavartatta az egyre nagyobb tömeg, újabb bringás felszállók, noha már komoly logisztikai problémát, szervezést jelentett egyes emberek, illetve később bringások leszállása.
Perpignanban kellett átszállnunk az onnan Avignonba tartó vonatra, ám közben volt még szűk két óra szabadidőnk, így jegyvétel után "kigurultunk" a városba. Egy nagy, forgalmas tér oldalában előbb egy szép, virágokkal, bokrokkal és szép gyeppel kísért patakot találtunk, majd attól nem messze árnyas padokat is étkezőhelyül.
Következő vonatozásunk Avignonba vezetett (volna); ezért 2 főre 62 EUR-t fizettem. Péter vezetésével ültünk be az utasok közé, bár a pakolástól picit izzadtam nem tudtam, mennyire jó ötlet beülni emberek közé; feszélyezett a dolog. Nehezen sikerült csak elaludni. Míg én bóbiskoltam, közben Péter kiderítette, hogy nem működik a légkondi - ezért nem hűl le testünk - ráadásul megfelelő hűvösebb kocsit is talált, ahová így át is vonultunk. Kb. 20-30 perc további utazás után értünk Montpellierbe, ahol váratlan várakozás következett. Egy ideig csak csodálkoztunk, majd idővel hangosbemondón franciául valamit bemondtak. Mivel mindenki maradt a helyén, nem foglalkoztunk vele. Nem örültünk a várakozásnak, hiszen egyfelől Avignonban több órás nézelődést terveztünk, továbbá utána még kb. 2 órányi bringázás várt ránk a bedoini kempingig.
Amit megtudtunk, az alapján eleinte egy óra várakozást jeleztek, ám kb. fél óra múlva újabb "hangosbemondás" után az utasok szedték cókmókjaikat és elkezdtek leszállni. Mivel a világ vezető nyelvén, angolul semmi tájékoztatást nem nyújtottak, nekünk kellett kérdezősködnünk - mintha csak a Balkánon lettünk volna. (szerintem talán még Magyarországon is bemondják angolul, ha késés, vagy komolyabb probléma van). Előbb utasoktól kaptunk egy kevés infót, majd leszállás után az utaskísérő tájékoztatott, hogy nem az a vonat megy tovább Avignon felé, amerre egyébként útközben tűz van - ezért a várakozás.
A váróteremben, előtérben jelentős tömeg gyűlt össze; meglepő módon nem túl rendezetten, hanem sokan a földön, illetve csomagjaikon ültek, kevéssé törődve azzal, hogy megfelelően át lehet-e járni. Az induló vonatokat jelző táblán a járatok felénél ugyanaz a szöveg állt (Retard indetermine), amiről mi azt feltételeztük, hogy vagy a kését jelenti, vagy azt, hogy törölve.
A váró és környéke épp olyan volt, mint a filmekben, ha nagy felfordulás van. Az infópultnál is 30-40 fős csoportosulás állt sorba információért, egy idő után én is. Egyelőre annyit mondtak, hogy leghamarabb 2 óra múlva megy majd vonat Avignonba. Nem volt mit tennünk - nem is gondolva rá, hogy esetleg mégsem így lesz - két órás nézelődésre a belvárosba mentünk. (időközben a büfében vettem ennivalót, így a szendvicseken már túl voltam).
Tetszett Montpellier: szép virágos, pálmás sétálóutcán értünk a nagy főtérre, amelyen körbe szép múlt századi házak álltak, akadt Grand Hotel, bank és a tér végében opera is, középen szobrok és szökőkút, valamint villamossín, melyen eléggé újszerű, összevisszaszínű (oda nem illő) villamosok jártak. A tér túlvégében platánfák adtak árnyékot, alattuk padokkal; ezen a részén több helyen is előadóművészek szórakoztatták a nézelődőket: pl. afriakaiak zenéltek, illetve egy srác kötélen mászott, kúszott a magasba és mutatott be különböző mozdulatokat. Jól esett nézelődni egy kicsit, nem is tudtunk volna sehová sem sietni.
Áruházat a tér közelében egy bevásárlóközpontban találtunk; nekem is Péter vásárolt be, hogy duplán ne húzzuk az időt. Mire újabb nézelődés után visszatértünk a pályaudvarra, kiderült: e nap már nem jár vonat Avignonba; majd csak másnap reggel. Ezzel el is dőlt: lemondhatunk a Mount Ventoux napi többször meghódításáról. Így jártunk! (Utóbb, ahogy végiggondoltuk, rájöttünk, talán jobb is így: különben másnap korai kelés és nagyon komoly erőre lett volna szükségünk, noha még ki sem tudtuk igazán pihenni az elmúlt napi - este 11-ig tartó - 185km-es túrát, a feltöltődésről nem is beszélve.)
Szó sem lehetett róla, hogy a közelben aludjunk, legalább sötétedésig akartunk még tekerni, ezért indulás előtt a park szélén megvacsiztunk. A pályaudvarral szemközti, ráccsal körbekerített park kapuján belülre nem kívánkoztunk: voltak akik a fűben feküdtek, akadtak ott kissé magukat túlzottan elengedett fiatalok is; el tudtak képzelni, hogy akár drogosok is - meghúzódva valami eldugott zugban.
Falatozás közben próbálkoztunk megbarátkozni a helyzettel, és tulajdonképpen a következő két napra új útvonaltervet alkotni. A Mount Ventoux-tól eltekintve ez sem rossz dolog: teljesen váratlanul más tájak - jelen esetben Provance - felé vesszük az irányt és azon kelünk át francia Riviérához. A pályaudvar újságos és könyvboltjában 4,3 EUR-ért adták a Viamichelin térképeket; vettem kettőt is.
Hát ez az! Micsoda szuper térképeket ezek és mindössze bő 1000 Ft-ba kerültek, míg Budapesten több, mint 2000-2500Ft-t kérnek értük. Igaz a hazai, Cartographia térképek nálunk is csak egy ezresbe kóstálnak.
A térképek alapján e nap Avignon irányába terveztünk még kerekezést, majd másnap reggel további vonatozással keletebbre utazást terveztünk, ahonnan két nap alatt a híres Grand Canyon du Verdon érintésével terveztük a tekerést a tengerig, Nizzáig. A vége persze ennek is elég szűkösen nézett ki, de számoltunk azzal is, ha a legvégén esetleg a tengerpart mentén vonatra kellene majd ülnünk.
8 óra tájban bringával nekivágtunk az útnak: bringautakat és térképünket használva - nagyobb eltévedések nélkül is - bő fél / 3 óráig tartott, míg sikerült kijutnunk Montpellierből. Onnan már egy kis úton, nyugodtan pedáloztunk Nimes irányába. Egészen furcsa volt hegyektől távol pedálozni; de tetszett. Mondtam is Péternek: Kell ám ez is; jól esik rendesen haladni, tájakat átszelni! Persze célszerű, érdekes tájon bringázni, ami érdekes, szép is. Másnap kiderült: Provance épp ilyen!
Útközben láttunk az út szélén árokban feje tetején álló autót, egy-két aszfaltra festett Tour szurkolói feliratot (nahát, épp erre haladtak el!) és egy településen nagyon jópofa háromdimenziós kép varázsolt el két ház falán. Egy kislány hintázott rajta, lent kutya mosolygott, volt ott lépcső, korlát, odébb pedig egy festett kapu is, azon "belül" házakkal. Teljesen térhatásúnak tűnt. 3 10 környékén érkeztünk Lunelbe, ahol - sötétedés lévén - kemping után néztünk, érdeklődtünk. Negyed óra tekergés után végül egy éppen tankolással végző srác volt jó fej, mikor kérdésünkre azt javasolta: kövessük, megmutatja a kempinget! Ruhamosás után 11-nél később tértünk nyugovóra - immár távol a hegyektől.

Adatok:
Lunel, nap végén TM: 1:08:58 DST: 24,15 AVS: 21,0 MXS: 41 ODO: 111164

Szintemelkedés: 80 m

Költség (amit felírtam):
- vonatjegy 1 főre (Cerbere - Perpignan) 7,2 EUR
- vonatjegy 1 főre: Perpignan - Avignon 31 EUR
Kaja a montpellier-i állomáson (többszöri vétel) 14,x EUR
2 viamichelin térkép = 2* 4,3 EUR = 8,6 EUR


GYÖRGYI GÁBOR


Györgyi Gábor