12. nap: Colle Agnello keletről

14. nap: Trittico Mortirolo

Július 29, kedd – Vonattal: Cunao – Torino – Milano – Tirano
1/2 4-kor álomból ébredtem fogfájásom miatt. Fájdalomcsillapító bevétele után tudtam még aludni, ám 1 6-tól már egy kerregő madár nem hagyott pihenni. Fekvés közben lassan felhergeltem magam: a fogfájás, kialvatlanság miatt rossz kedvem lett és aggódtam a következő nap miatt. Eddig is aggódtam ugyan picit, hogy ki tudom-e pihenni magam, de most sokkal erősebben éreztem ezt. Picit elegem van hangulatba kerültem.
Szintén nyaraló szüleimnek sms-en is megosztottam problémáimat: „-nem túl jó előzmények: egy napja fogfájás (3 gyógyszer / nap), ma kevés alvás (max 5-6 ó-t, ha sikerült), az utolsó órában hülye kerregő madár miatt! Azt hiszem vállalok háznál szállást + vonaton talán tudok aludni.”
A válasz üzenet vége egyből egyből erőt adott: „ ……. Rossz után csak jó jön ?” Ismét elkezdtem pozitívan gondolkodni. Sokszor magunkat hergeljük rossz kedvbe és csak a mi gondolataink – nem a körülmények – tehetnek róla, ha rosszul is folytatjuk a napunkat. „-Végülis egy jó alvás után másnap miért ne lehetne szép napom ?” – gondoltam. El is képzeltem: erő az izmaimban, szép idő…
Összecsomagolás, sátorbontás után fizettem a kempingért, majd a vasútállomásra gurultam, ahol reggelit is vettem. A 398km-es vonatútra bringával együtt 19,25 EUR-t fizettem, ami kb. 5000 Ft. Összehasonlításként megnéztem egy hasonlót Magyarországon: Nyíregyházától Siófokig 385 km-es út bringával 4670 Ft, kerékpárjegy nélkül. Azzal együtt (25% tudtommal) tehát 5837 Ft. Itt tart hazám, hogy bár nem megfelelő a bringaszállítás, mégis drágább a vasúti közlekedés, mint Olaszországban.
A Cuneótól Torinóba tartó vonaton akadt bringáknak rész a vezetőfülke mögött; gond nélkül utaztam. Közben falatoztam és nézelődtem. Legalább már harmadszor vonatoztam erre. Már Torinótól Milanó felé vonatozva Maurótól kaptam váratlen meglepetést okozó sms-t: azt üzente ne foglaljak, keressek szállást; alszom náluk!
Ez is egy lépcső volt a pozitív események alakulásában. Az alábi sms-em is jól visszaadja derűsebb gondolataim: „-Tudnak jobb irányba fordulni a dolgok: kezdek pár dologra koncentrálni + hinni hogy szpi lezs holnap? Mauró magától felajánlotta, hogy aludjak ott! Lehet, hogy Balázs jön csütörtökön.”
Torinótól Milanóba olyan vonaton utazhattam, amilyenen előtte még soha: alacsony padlós, emeletes és belül elektronikus kijelző tájékoztatta az utasokat a kinti és benti (légkondis) hőméprsékletről, a sebességről, valamint a WC foglaltságáról. Vonatunk maximális sebessége 145 km/ó volt.
Milanótól Tiranóig már egy régi vonaton utaztam, emlékeim szerint itt talán körülményesebb volt a bringa szállítása, de nem volt probléma. Jól esett, hogy útközben 1,5 órát tudtam aludni. Miután útközben megüzentem, hogy melyik vonatot értem el, Tiranó vasútállomásán Mauró már várt. Kedves volt; örömmel üdvözöltük egymást.
Lassan eltekertünk kb. 1 km-re található otthonukhoz, ahol a pincében megmutatta bringás sarkát: egy sarok falai tele voltak emlékfotókkal, néhány kis emlékkel. Fürdés után megnéztük a neten az időjárásjelentést (megnyugodtunk), majd másnapra vásárolni mentünk egy áruházba. Mauró mutatott több kifejezetten komoly bringatúra elé ajánlott kaját, pl. lekváros keksz szerű nagy kerek sütemény. Vettem banánt, gyümölcsjoghurtot, 6 müzliszeletet, 2 konzervet, 6 zsömlét – nagyrészt hagyományos kajákat.
Míg felesége érkeztére vártunk, Mauró megmutatta a Mortirolóról készült DVD-t, melyen két neves bringás teker fel a legendára, úgy hogy közben végig – minden másodpercben – kijelzik a meredekséget, térképen, hogy hol járnak, illetve sebességüket. Igazán tetszett a film, ugyanakkor picit ijesztő is volt. Úgy tűnt, hogy a középső 6 km-n gyakori a 14-16%-os rész. Mondtam is este Maurónak, hogy: hát jobb is lesz elfelejteni, hogy ne érezzük a nyomást; kár lenne indokolatlanul félelmet, aggodalmat ébreszteni magunkban. Végülis a Monte Zoncolant meg tudtam csinálni, akkor ezzel sem lehet gond – ráadásul egyértelműen a Zoncolant mondják nehezebbnek.
Talán 6 óra tájt megérkezett Mauro kedves és csinos felesége, Stefania is. Természetesen tésztából készített vacsorát (pennét), melyre a 50km-rel arrább, Livignóban operatőrként dolgozó nagyobb fiuk is megérkezett; tulajdonképpen kedvemért. Szép gesztus volt. Együtt vacsorázott a család: közben hol ők beszéltek picit olaszul, hol az angolul tudók angolul. Ettünk még valamilyen helyi húst, olivával és citromlével.
A beszélgetések közben szóba került Gilberto (Gibo) Simoni, akit mint mondta valóban sokan szeretnek: ő igazi vidéki – ezért állhat közelebb az emberekhez. Az este folyamán tudtam meg Maurótól a meglepő hírt, hogy a Touron már két szakaszt is nyerő Ricardo Riccó pozitív doppingmintát adott, így ki is szállt a versenyből.
Lefekvés előtt Stefania felajánlotta még a ruhamosást. Mikor koszos és izzadt ruháim egy részét odaadtam egy lavorban, direkt mondtam, hogy: -De bele ne szagoljon! Kicsit feszélyezve éreztem magam; de bátorítottak: a mosógépnek semmibe sem kerül, ha több ruhát kimos. Nagyon kedvesek, segítőkészen voltak – csak ámultam.
Mauró elmondta, ahogy korábban is ígérte, Stefania és Simo kis quad-on utánunk jönnek és a hágóra felérésünkkor számíthatunk rájuk; hozzák a kaját, ruhát. Az estét illetően pedig Mauró úgy mondta: „-Ha élünk, akkor este felmegyünk majd egy Tiranó fölötti általuk kedvelt étterembe enni.”
Nagy élményt tartogató napra számítottam; a reggeli gondolataimmal szemben már nagyon optimista voltam: biztos voltam benne, hogy csodás napunk lesz. A pontos túrakiírást nézve kellemes meglepetést okozott, hogy a harmadik emelkedőt nem is a főúttól, legalulról kell kezdeni, elég Monnóig legurulni és onnan – 200m szintkülönbséget megspórolva – mászhatunk utoljára a Mortirolóra. Az ébresztőt 6:30-ra állítottam, az indulást 8 órára beszéltük, a Mortirolóra való első felérést legkésőbb 11 órára saccoltuk.

Költség:
- Cuneo kemping (hely: 6,5 fő 6,5) 13 EUR
- vonat Tiranóig 19,25 EUR (398 km)
- 2 szendvics, 2 péksüti 6,4 EUR
- Milano pu-n kajavétel 3,4 EUR
- Tirano: joghurt, kiskonzerv, Kinder csoki, 4-es lekvár, banán, 6 zsömle, vmi tészta = 11,51 EUR
Összesen: 53,56 EUR