Györgyi Gábor: 2009 - Mottarone Lago Maggiore Simplonpass kerékpárral, bringával
GYÖRGYI GÁBOR
ALPESI KERÉKPÁRTÚRA VII. évad
bringával rekord(om)ról rekord(om)ra
Linkek

Free counter and web stats


VENDÉGKÖNYV

Kanári szigetek
fotóalbum!





2000-es emelkedőim
a térképen!






MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI BRINGÁS LINKEK azok tartalmával együtt





2004 Kerékpárral a
Tour de France alpesi hágóin

2003 Kerékpárral
az Adria mentén Montenegróig

3. nap: Tatschalp
+ Mattmarksee
                       2009 Alpok kezdőoldal                        5. nap: Mannlichen (2229 m)

2009. június 24, szerda – 4. nap: Visp – VONAT – Susten – Leuk - Alpe Galm (2231 m) – Susten – VONAT - Oberwald – Grimselpass (2165 m) – Oberaarsee előtti tető (2400 m) – Grimselpass – Oberwald – VONAT – Visp = 79,6 km + 2757 m szintemelkedés
4. nap végéig megtett táv és szint: 417,26 km + 10134 m szint


E nap még nem esett nehezemre korán (7:15) kelni; kénytelen is voltam, mert Nagy Zoliékkal megbeszéltük, hogy mivel e nap érnek a Grimsel hágóra – ha rövid időre is -, de összefutunk. Délutáni programom tehát a Grimselpass és a fölötte található BIG listás csúcs, a 2400m-es Oberaarsee adott volt, elé az Alpe Galmot (2231 m) választottam a sok környéki emelkedőből, mert a Tatschalp a Fafleralppal együtt sok lett volna. Így sem tökölhettem sokat.
A két emelkedőről:

  • az Oberaarsee (2300 m) a Grimselpassról leágazó, tóhoz vezető - talán magánút - nem túl vészes, változatos meredekséggel. A Grimselpasson eddig egyszer, 2005-ben jártam és a Furkapassról még kétszer-háromszor láttam, viszont mindhárom alkalommal felhők jöttek át a hágón és terítették be a nyerget (bocsánat egyik alkalommal 1 óráig tisztán láttam, aztán befelhősödött). Szép időben még nemigen láttam a Grimsel hágót, így csak reméltem, hogy ha Valaisban szép idő lesz, akkor ott is illene, hogy az legyen. Link
  • Az Alpe Galmra (2231 m) a quaeldich.de… link hegyibringás honlapon találtam rá és bár kevesen ismerik, nem hinném hogy nagyon látogatott lenne ez a kis alpesi házcsoporthoz vezető keskeny aszfaltcsík. Az 1607m szintkülönbségű 19 km-es, 8,4% átlagmeredekségű emelkedő a climbbybike tán tízezres listájából a 45. legnehezebb. Nem „piskóta” tehát. Az utolsót megelőző 4 km 11-13%-os; mindez azután aktuális, hogy az ember többnyire 8-9%-oson tekert 1100m szintemelkedést.
Csodás napsütésre, kék égre keltem. Reggeli és ruhamosás után 8:50-kor indultam a vasútállomásra (4 perc út!), ahol szerencsére egy vasutas hölgy segítségével az automatából sikerült gyorsan jegyet venni a kb. 30km-re fekvő Sustenig (22 CHF), így el is érhettem a 9:07-es vonatot. Svájcban jó tapasztalat, hogy a vonatok jellemzően alacsonypadlósak (bringát könnyű feltenni) és az aluljárók is rámpásak, azaz a bringát nem kell lépcsőn cipelni. A vonatjegyek viszont nagyon drágák !!!
A vonatról leszállva indulás előtt a hagyományos kilométerórával akadt gondom, mert nem akart mérni. Percekig próbálkoztam, míg bele nem törődtem. A másik, a pulzusmérős még mért.
Az emelkedő Leuk, illetve a fentebbi fürdőhely, Leukerbad felé indult, napsütötte szőlőültetvények között, majd árnyas platánsorban hajtottam be a csendes, reggeli hangulatú településre, ahol egy pékségben biztos, ami biztos - hogy legyen elég kajám - vettem 4 zsömlét.
A falut elhagyva térképvázlaton figyeltem, hogy eltaláljam a Galmra vezető keskeny hegyi utacskát. Bár a hajtűkanyarból leágazó út nem egyezett a térképpel, kitáblázása miatt mégis letértem; talán Galmot is írta, de Brunnent biztosan (utóbb kiderült, mégsem feltétlen itt kellett volna letérni). Brunnen felé kis utacskán haladtam 1-2 km-t, majd onnan még keskenyebb útra kellett balra ráfordulnom. Ezen a szakaszon, miközben elszórt házak között mezőn dacoltam a néhol 13-16%-os meredekséggel, kezdtem érezni, hogy a pulzusmérőm nem jól mér: a 16%-oson igazán küzdöttem, pulzusom mégsem volt olyan magas, mint gondoltam. Hamar újra is indítottam a mérést. Hátrafelé itt is, feljebb is, egészen tán 1200m-es magasságig, majd az erdők felett megint szép kilátás nyílt a Rhone völgyére, nagyobbrészt még csak Sion, Martigny, azaz DNY felé.
Wiler után a Guttet falun átvezető keskeny úton, nem messze a kis templomocskától és apró temetőtől, egy csobogó közelében megfelelő padot találtam, ahol meg is ebédeltem. A folytatásban néhány kilométer – 9 – 9,5% meredeken - erdőben vezetett, tekergett, majd 1100 méter szintemelkedéssel a lábamban következett az említett 4km-es 11-13%-os meredek rész, amely során 15%-os szakaszok is előfordultak: le is filmeztem, amint tehénkolompolás közepette kiállva fordulok egy meredek hajtűkanyarban. A tehenek csodás panorámás helyen ücsörögtek, legelésztek. Utam 1900 méter táján jött elő az erdőből, ahol Galm házai következtek, ismét néhol 15-17% meredekség mellett, nem véletlen éreztem itt nehezebbnek. A szemközti hosszú hegysoron végignézve a havas helyeket már magammal egy szintben láttam: így június végén még jócskán sok hó volt a hegyeken, főleg északi oldalukon. Filmezés közben, főleg ráközelítve tűnt fel igazán – épp szemben – egy nagyon havas, csúcsos, szép alakú hegy: jó eséllyel a Matterhorn, a világ egyik legszebb hegye volt az.
Martigny felé, DK felé, messze talán a Mont Blanc és környéke lehetett a nagyon havas hegytömb, utána átlagosak következtek (a mélyben térképként terültek el a falvak, mezők, folyó), majd szemben a Matterhorn, végül leginkább nyugatra ismét nagyon havas hegy, a Dom (4545 m) és a Lagginhorn (4010 m). Elég gyönyörködés és önvideó után utam 2050 méteren fordult csak be, északnak az Alpe Galm felé. Arrafelé is tetszetős, de persze kevésbé havas hegyek felé vezetett az út; lentebb, pár száz méterrel alattam kis, kedves házcsoport késztetett mosolyra: az volt Bachalp. Mielőtt felértem volna az aszfaltutat záró parkolóba, az utolsó kanyarban még egy csöpögő, olvadó hófoltnál álltam meg filmezni. Az egész emelkedőn mindössze 5 autóval találkoztam!
Alpe Galm kb 15-20 házikót és egy kis kápolnát (!!) jelentett, ám kinézetükből úgy véltem, inkább csak nyáron élhetnek bennük emberek, talán pásztorok. 14:07-ra értem fel a parkolóba és bő 10 perc időzés után vágtam neki a panorámás lejtőnek. A lejtőn két megállással 14:58-ra, 40 perc ereszkedtem le 1600 m szintkülönbséget.
A 15:12-es Brigbe tartó vonatot – gyors, Oberwaldig érvényes jegy vételével – sikerült elérnem, ám a kisvárosban hiába néztem a menetrendet, nem találtam semmilyen Oberwaldba, Andermatt felé induló szerelvényt. Végül a pénztáros segített: kintről, másfajta sínekről indul az a vonat. Ekkor üzentem Nagy Zoliéknak, hogy vonatom 17:40-re ér Oberwaldba, én ? 7 után érhetek fel Gletschbe. A hazaútra is megérdeklődtem a vonatot: Oberwaldból vagy a 20:13-as, vagy a 21:13-as vonatot kellett elérnem, utóbbival még 22:40-re vissza lehet érni Vispbe.
A vonatút során meglepett, hogy eleinte egyre csak gyűltek az emberek; nagyon megtelt a vonat. Talán valami rendezvény lehetett Fieschben, ott sokan szálltak le. Kisvonatként és persze emelkedőn lassan haladt a szerelvény. Oberwaldban, 17:40-kor kiszállva bizony nyoma sem volt a leuki meleg időnek: a picit szeles és hűs időjárásban hosszúujjút kellett vennem alul és fölül is. Innentől keményen ketyegett az óra: igyekeznem kellett, hogy a megbeszélt találkozóra felérjek Gletschbe. A fiúk a Furka hágó felől jöttek.
Hogy azzal is segítsem magam, fülembe – mp3 lejátszóval – zenét raktam, az adta a pörgős ritmust az 5-8%-os emelkedőn. Eleinte átlagos erdőben tekergett az emelkedő, majd talán 1550 m táján egyszer csak a sziklafalak között pár kilométerrel előttem tornyosult a Grimsel hágó meredek és felül felhőpamacsok rejtette hegyoldala. Felhőben a hágó: már megint! Eddig akárhányszor (2001, 2005, 2006) láttam a Grimsel hágó ezen oldalát, mindig ugyanez volt a helyzet: fentről felhők jönnek át a hágón és ereszkednek le ezen az oldalon. Hőmérőm 15 fokot mért.
Egy-egy fotós-filmes megállástól eltekintve lendületesen, igyekezve hajtottam majd üzentem a fiúknak érkezésem. Gletsch előtt, ahogy a patak feletti hídról filmeztem a Furka hágó melletti Dammastock hegyet, már jött is elém Nagy Zoli. A sietség, illetve nem elegendő kajálás miatt éreztem, hogy nincs bennem elegendő energia, így míg ők a parkban, asztalhoz ülve láttak vacsorához, a szembülső étterem-szállodában próbálkoztam, sikerrel: a svédasztalról 2 péksütit, amellett még 4 csokit vettem, melyekért összesen 14 CHF-t fizettem. Szükségem volt rá, került amibe került.
Fél órát voltunk csak együtt, beszélgettünk eddigi bringás napjainkról, ám mikor falatozás végén az órára néztem, igyekvőre kellett fognom: noha 19 órakor szerettem volna nekivágni (és fél 8-ra felérni) a Grimsel hágónak, órám 19:08-t mutatott. 2 órám volt, hogy feltekerjek a hágón túl újabb 5-6 km változatos meredekségű úton elérető Oberaarseeig (BIG listás emelkedő ) és gyorsan visszaguruljak a 21:13-as vonatig. Minden perc számított.
Úgy búcsúztam el a szintén a Grimselre szinte velem együtt induló fiúktól, hogy elvben az Oberaarsee felé még találkozunk. Fülembe tettem a zenét és valamelyest időfutamként vágtam neki a Gletschtől 5-5,5 km-es 7-8%-os Grimsel hágóútnak. A hegyoldalon szél fújt, mely egyik irányban segített, visszafelé lassított. Pulzusom 155-165 között mozgott. Mindössze 2-3-szor álltam csak meg fotózni, a fiúkat fentről lefilmezni, közte itt-ott tekerés közben filmeztem: a Furka felé hosszú egyenesekkel induló út mentén komoly hófoltok is akadtak. Időnként persze számolgattam is, hogy kb. mikorra érhetek fel a hágóra, illetve az Oberaarseehez. Már 1900m körül hófolt mellett hajtottam el, két kanyarral fentebb azonban a hófolt már 2-3 méteres hófal volt. Azután lassan felhőbe hajtottam és mind több hó kísérte utamat: már a hágó eleje is a telet idézte, de aztán maga a hágó fennsíkja…. Eddig egyszer jártam a 2165m-es Grimselpasson, akkor a rossz időben a hágó épületétől fordultam is vissza, most azonban a ködben meg kellett keresnem az Oberaarsee leágazását. Hőmérőm 9 fokot jelzett. Az épületet elhagyva az út nemcsak ködben vezetett, ám az utat hihetetlen hófalak kísérték; minden fehér volt. DÖBBENETES TÉL VOLT! A ködben kb. 50-70 méter lehetett a látótávolság, így időnként erre-arra kacsáztam, hogy jobban lássam, indul-e valamerre leágazás a nagy fehérségben. Kb. fél km fennsíki tekerés után picit már aggódtam is, hogy meglesz-e a leágazás, amikor 800m után megleltem. A sorompó által lezárt út mellett tábla jelezte, hogy a Grimselről az Oberaarsee panorámaútra minden óra 0 – és 10 között lehet elindulni, míg visszafelé óra 30 és 40 között van indulás.
Ha már ide feljöttem és motivált, hogy erre a 2000m feletti BIG emelkedőre is feljussak, a sorompót megkerülve sétáltam az útra, ahol az olvadó hófalak között, vizes úton és ködben (19:54-kor) nekivágtam a 6 km-es emelkedőnek. Úgy számoltam, jó lenne 30-kor, vagy 35-kor visszafordulni: úgy szűk 40 percem lenne a lejtőre.
Lenyűgözött a téli táj: akár egy havas, de felmelegedés miatti 8 fokos februári napon tekertem volna Magyarországon. Mindenhol csepegett a víz, de eleinte minden fehér is volt. 1 km 8%-os emelkedő után rövid gurulás, majd már csupán 3-5%-os emelkedővel folytatódott az út. Talán 2 m után ritkult a felhő, nőtt a látótávolság, picit előbújt már valami szembülső csúcs, majd ki is jöttem a Grimsel környékét jellemző felhőből. Időnként 2 méteres hófalak között hajtottam el: alig hittem el, hogy miben van részem. Ugyanakkor nagy szerencsém volt és bíztam is benne: ha már eleinte le van takarítva az út, talán a végéig járható lesz.
Ahogy teljesen kijöttem a felhőből láthattam a szembülső havas hegysort, illetve lentebb egy tavat, a Grimselseet. Az Alpokban is sikerült felhők fölé tekernem ! Saját utam környékén a táj 70%-ban volt havas: olyan volt, mint amikor nálunk a havas tájon itt-ott már foltokban elolvadt a hó. Kevesebb volt a hómentes felület, mint a havas. Június 24-én! Emiatt vártam egy héttel később, hogy komoly hó lehet majd az Iseran hágó 2770méteres magasságában….
Lenyűgözött a havas táj, ujjongtam, fotóztam sokat, de emellett végig józannak kellett maradnom: az időt is figyelnem kellett, pedig nagyon fogytak már a percek. A rövid megállások miatt is újraszámolgattam, majd módosítgattam a visszafordulási időt: „-Elég lehet, ha 40-kor visszafordulok: 10-12 perc alatt leérek a Grimselre, onnan kb. 7+7 km a vasútállomás, ami mondjuk 40-es átlaggal 21 perc, összesen tehát elegendő kell hogy legyen 33 perc.”
Végül a majdnem tetőpontnál rászántam még magam egy önvideóra is (Ilyen élménnyel, tájon le kell filmezni az itt tekerésem!), majd a - POLARom szerinti - 2389m-es tetőpontról pár száz métert még gurultam a picit ködös tó felé, ám előbb vissza kellett fordulnom. Gyorsan félig-meddig felöltöztem, majd uccu neki: robogás! (a Grimsel feletti szakaszon a leghidegebb 7 Celsius fok volt) Még sapkámat sem bányásztam elő a nagy sietségben. 2 perc sem volt tökölésre. A lejtőn persze nem tudtam megállni újabb 2 fotót (+ kb. 35 másodperc). Az olvadástól gyakran vizes úton többször lábaim a váz mellé emelve próbáltam cipőimet szárazon tartani. A fiúkkal nem találkoztam. A Grimselről levezető lejtőn jellemzően 40-60 km/ó között suhantam.
20:37-kor fordultam meg, és 20:48-kor már túl voltam a sorompón, onnan pedig 21:10-re értem le a vasútállomásra; útközben egy sebtében elővett nylonzacskót húztam a sisak alatt a fejemre, hogy az tartsa fejem hőmérsékletét. 3 perccel a vonat érkezése előtt futottam be az állomásra, ahol a szél miatt jól esett szélárnyékba húzódni. A kocsiban alig láttam embert, így senkivel sem törődve sapkát húztam, illetve még egy zoknit a másik fölé. Ráadásul szerencsére kellemesen fűtöttek is a kocsiban. Megúsztam a megfázást.
Annak örömére, hogy nagy sietéssel elértem a vonatot, megelégedtem azzal, hogy nézek ki a fejemből, illetve picit előregondoltam a következő napokra. Brigben gyorsan átszálltam, majd 22:40-re futott be vonatom Vispbe, ahol így még tudtam vásárolni az állomás boltjában. Sátramban éjfél után oltottam lámpát.
Sikeres, szép napot zártam: Alpe Galm a szép panorámáról és meredekségéről, Oberaarsee emelkedője pedig a télies táj miatt mered emlékezetes.
Adatok: Idő / TM Táv / DST Részátl: Szintemelk.
Alpe Galm (2231 m) 2:43:52 21,74 km 8,0 km/ó1697 m
Susten (624 m) 3:19:27 42,36 km 34,8 km/ó.
Oberwaldból -
Gletsch38:467,1 km 11 km/ó 370 m
Grimselpass1:13:59 12,7 km 9,6 km/ó 393 m
Oberaarsee előtt ford: 1:45:49 19,3 km 12,4 km/ó270 m
Oberwald2:13:5137,6 km39,1 km/ó 27 m
EGÉSZ NAP Össz: 5:33:18 TR/D: 79,6 km 14,3 2757 m
Kcal: 3345
Költség:
- vonatjegy : Visp – Susten oda-vissza bringajeggyel : 22 CHF
- Leuk, 4 zsömle 3,6 CHF
- Visp – Brig – Oberwald bringás vonatjegy oda-vissza kb. 62 CHF
- 2 péksüti, 4 csoki Gletschben 14 CHF
- esti vásárlás a vispi vasútállomáson: kb 12 CHF

Györgyi Gábor